2025/09/16
András Göde
9
Helyszín
Amikor akusztikáról esik szó, legtöbben a koncerttermekre vagy színházakra gondolunk. Pedig a hangzásvilág minden térben meghatározó. A hangok folyamatosan körbevesznek minket – a szemünkkel szemben a fülünket nem tudjuk becsukni.
A hangokat gömbszerűen érzékeljük: a fülünk nemcsak a tér minden irányából képes bemérni a hangforrást, hanem a távolságot is. Agyunk közben szűr, mint egy hibajavító rendszer: leválasztja a zavaró zajt a fontos információról. Ez azonban erőfeszítést igényel. Egy rossz akusztikájú térben hamarabb elfáradunk, csökken a koncentrációnk, nyugtalanabbá válunk.
Az akusztika így nemcsak a megértést, hanem a hangulatot is befolyásolja. A hallott hangokat tároljuk, összehasonlítjuk a korábbi tapasztalatainkkal, és hozzákapcsoljuk az adott helyhez. Egy könyvtárhoz a csend, egy zsibongóhoz a zaj, egy templomhoz a visszhang társul. Az eltérés zavaró lenne: egy csengő-bongó könyvtárban nehezen tudnánk megmaradni, és egy hangtalan iskola folyosó is furcsán hatna. A templomok visszhangos terei pedig nemcsak vizuálisan, hanem hangzásukkal is áhítatra hangolják az embert.
Pallasmaa, a finn építész és teoretikus A bőr szemei című könyvében így fogalmaz:
„Az építészeti tér megélt tér, nem pedig fizikai űrtartalom, és a megélt tér mindig túlmutat a geometrián és mérhetőségen.”
A megélt tér része tehát a hang.
Gernot Böhme, a német filozófus, aki az atmoszféra fogalmának egyik úttörő kutatója volt, így fogalmazott egy interjúban:
„Az atmoszféra nem más, mint a behangolt tér.”
A metafora találó: a tér atmoszférája úgy érkezik hozzánk, mint a zene. Felidéz bennünk emlékeket, érzéseket kapcsol hozzá, és hangulatot teremt.
But not only spaces, materials have their own sound as well. We learn and store these in our memories just like visual impressions. Swiss architect Peter Zumthor writes in his book Atmospheres that our footsteps sound completely different on glued parquet compared to a floor laid on joists. We learn the sound-absorbing or reflecting qualities of materials, just like the unique sound of a surface when tapped. Visuals and sounds merge together, shaping our perception of space.
It's no coincidence that wood is the favorite material in concert halls; besides its acoustic properties, we also associate it mentally with music, as it's the most common material for instruments. The resonance of wood, the cold clink of stone, the muted tranquility of textiles—all contribute to how we experience the atmosphere of a place.
A good space speaks not only to the eyes but also to the ears. And when visuals and sounds come together, that's when something magical happens that we call atmosphere—a complex experience that can't be simply described with measurements but fundamentally dictates how we feel in a given place.
